Egyre többen biztatják a brit miniszterelnököt arra, hogy felejtse el az Európai Unióból való kilépési szándékát, vagy pedig egy „puha Brexitről” tárgyaljon tovább az EU-val.
Egyre érdekesebb helyzetbe került a brit kormányfő, akin folyamatosan nő a nyomás a Brexit-tárgyalások miatt. Nemrég Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, Angela Merkel kancellár talán legfontosabb szövetségese jelentette ki, hogy Németország nem állna az Egyesült Királyság útjába, ha visszatérnének az EU-ba.
Aztán Emmanuel Macron francia államfő úgy fogalmazott, hogy az EU ajtaja nyitva áll a britek előtt, amíg a válási tárgyalások véget nem érnek.
“Szélesebb konzultáció kellene”
David Cameron volt miniszterelnök (Theresa May közvetlen elődje, aki gyakorlatilag belebukott a referendumba) szerint utódjának puhább álláspontra kellene helyezkednie a kilépéssel kapcsolatban.
„Szerencsés lépés lenne a részéről, ha ebben az ügyben egyeztetne a legnagyobb ellenzéki politikai erővel, a Munkáspárttal. A kormánynak szélesebb konzultáció után kellene kialakítani álláspontját a Brexittel kapcsolatban” – mondta a Financial Timesnak.
Ruth Davidson, a skót konzervatívok vezetője kijelentette, hogy nem támogatják Theresa May kemény Brexitet kilátásba helyező tervét. Ruth Davidson vezetésével a toryk skót frakciója 13 mandátumot szerzett június 8-án, ami a legjobb eredményük 1983 óta, és egyben brutális zsarolópotenciált jelent a kormánnyal szemben a parlamenti szavazásokon.
A Konzervatív Párt összesen 318 képviselőt küld a 650 fős parlamentbe, amelyet az észak-ír DUP unionista párt 10 emberével tud kiegészíteni.
Majdhogynem sakkmatt-helyzet alakult ki. Theresa May elvesztette támogatottságát, hogy végigvigye a kemény Brexitet, ha pedig a puha kilépést választja, azzal gyakorlatilag egy értelmetlen megoldást kezdeményez – írta a napi.hu a Business Insider nyomán.
Az egységes piaci részvételért cserébe Nagy-Britanniának nyitva kellene hagynia a kaput az uniós (kelet-közép-európai) vendégmunkások előtt és fenn kellene tartani a vitás ügyek rendezésében az EU joghatóságát.
Ezzel elvesztené a függetlenség két legfontosabb előnyét, miközben – Norvégiához és Svájchoz hasonlóan – a közös piac üzemeltetéséhez hozzá kellene járulni anyagilag. További hátrány lenne, hogy miközben viselnék a de facto tagság terheit, nem vennének részt az uniós döntéshozatalban.
Ki mit akar?
A YouGov közvélemény-kutató intézet április-májusi felmérése szerint az emberek 45 százaléka kemény Brexitet akar, Más kérdés, hogy ez alatt mit értenek. Az intézet kérdése szerint ugyanis az akar kemény Brexitet, aki szerint a kormánynak „tényleg” ki kéne léptetnie az országot az EU-ból.
A megkérdezettek 23 százaléka nem támogatja ugyan a válást, de ha már erre szavazott a többség tavaly júniusban, akkor a kormány szerezzen érvényt az akaratuknak.
Csak 22 százalék azok aránya, akik szerint a kormánynak figyelmen kívül kellene hagynia a tavalyi függetlenségi referendum végeredményét. A többi megkérdezett nem tudta mit gondoljon erről a dologról.
A brit kormánynak egyébként megvan a joga, hogy visszavonja az 50-es cikkely alapján benyújtott válási papírjait. Ezzel aztán azt a két és fél évet, amely a népszavazás és 2019 márciusa között telik el, a brit politikatörténet legnagyobb időpocsékolásává tenné.
fullánk/határátkelő