Samu valamikor késő délelőtt érkezett a Szabad Föld szerkesztőségébe, ahol egy olyan barátja dolgozott, akiben megbízott. Egy szót mondott elkeseredetten: Télak.

Ez a nyolcvanas évek derekán sok dolgot nem jelenthetett: magyarul le kell lépniaz országból. Természetesen a barátja nagyjából tudta a miért hátterét. Ez a precíz, virtuóz gitáros, aki az akkori Magyarország legjobb zenekaraiban játszott, máig maradandó dalokat komponált, szerették, megbecsülték, rajongtak érte, ez az ember már nem érezte magát komfortosan itthon. Az előbbi minősítés igen megengedő volt a valós állapothoz képest. Az élettársa,

kisgyermeke anyjának apja, volt bokszoló, dúvadként terrorizálta az egész családot. Samut semmiképpen sem tudta elviselni. Mindent megtett, hogy pokollá tegye az életüket. Bencsik Sándor az érzékeny, valódi művészember ezt már egyszerűen nem bírta idegekkel. Ezért döntött úgy, hogy "télak". Barátja segítségét kérte a szökés lebonyolításhoz az útlevelektől az utazásig. Szerencsére a szabadföldes újságíró szülei lakása felett lakott egy útlevél

osztályon dolgozó hölgy. Ő intézte a passzportokat, amit akadály nélkül megkapott mindenki. A Bencsik család, az újságíró és plusz egy fő.

Ami azután történt az tényleg filmbe illő. A szökés napján pont éjjel 12-kor találkozott a "csapat"a Petőfi híd budai lábánál az azóta is ott üzemelő

benzinkútnál. A plusz egy fő Samu élettársának az anyja volt. Ő is megszökött a férjétől. Neki nehezebb volt észrevétlen eljönni, ezért a hálóingére húzott egy kabátot, úgy jött el. Elképzelhető, hogy mennyi keserűség, félelem felgyülemlett a brutális apa családjában. Néhány óra alatt kiértek Ausztriába. Bécsben béreltek valamilyen olcsó szobát.

 

                                                                                        A 100 márkás dzseki

 

Talán egy éjszakát töltöttek ott, amikor az újságíró elbúcsúzott és visszaindult Magyarországra. A Bencsik família Svédországba indult. Már tudjuk, az az ország nem fogadta be, így visszakerültek Traischkirchenbe, a lágerbe. Ez egy Mária Terézia korabeli laktanyából kialakított szálláshely, amely a pusztán át még Bécsből is megközelíthető volt villamossal.

Itt látta végérvényesen reménytelennek az életet Bencsik Sándor. A beszámolók szerint először a dzsekijét dobta le és azután ő is kidobta magát az ablakon. Azt a dzsekit nagyon szerette. Egy farmer szabású bőrkabát volt, amit Samu Balázs Fecótól vett száz nyugatnémet márkáért.

Samu, Bencsik Sándor örökérvényű a magyar könnyű zenében. Muzsikája, szerethető embersége fennmarad, míg élünk vagy annál is tovább.

S hogy honnan tudjuk ilyen pontosan a fenti történteket? Egy szót nem írtunk le a bevezető "télak"elé. pontosan ezt mondta: Menyhért, télak.

 

Menyhért Mészáros László