Mi a  közös Karinthy Frigyesben és Seress Rezsőben ? 
Ha netán ezt a  kérdést  feltennék egy vetélkedőben, aligha tudná bárki is megválaszolni.
Bevallom, magam sem találtam közös nevezőt, ha csak azt nem, hogy mindkettő művészember volt, az egyikük a humoros műfajban, a másikuk meg a  zeneszerzés területén alkotott maradandót. 
Bár kortársak voltak, Karinthy Frigyes és Seress Rezső születési éve között két év volt a korkülönbség, de a  két zseniális ember sosem találkozott egymással.
Seress valószínűleg olvasta Karinthy írásait, a humorista azonban aligha hallgatta a zenész dalait, mert akkor még nem létezett a Kispipa, ahol  később  Seress évekig játszott. 
Egy Seress szerzemény, biztos hogy a fülébe jutott, hiszen a Szomorú vasárnap világhírűvé vált,  mint az öngyilkosok himnusza.
A sláger eljutott Amerikába is, ahol a dal  olyan hatást váltott ki, hogy öngyilkossági  hullámot indított el. Később több  országból  is hasonló  hírek érkeztek. Be  is tiltották az előadását. Még nálunk   Rákosi Mátyás idejében is  tiltott listára került. 
Nézzük a dalt, amely anno annyi tragédiát okozott :

Szomorú vasárnap száz fehér virággal
Vártalak kedvesem templomi  imával
Álmokat kergető vasárnap  délelőtt
Bánatom hintája nélküled visszajött
Azóta szomorú mindig a vasárnap
Könny csak asztalom, kenyerem a bánat
Szomorú vasárnap!

Hát... Aki ezt  hallva harakirit követett el magán, annak más baja is lehetett...

A közhiedelemben úgy tudják, a dal szövegét és zenéjét is Seress Rezső írta.
Az  igazság, hogy  csak a zene az övé.
A szöveg egy Jávor László nevű bűnügyi  riporteré volt.
Honnan juthatott eszébe Jávornak éppen ez a cím?
Itt jön be a sztoriba Karinthy Frigyes,akinek megjelent  egy humoreszk  és  karcolat kötete Szomorú vasárnap  címmel. 
Talán innen kaphatta az  ihletett   a szövegíró.
Talán  mondanom sem kell,  hogy Karinthy  művének olvasása után senki nem lett öngyilkos, legfeljebb a nevetésbe betegedhetett bele. 

(  kemény )