Ha Mr. Rockefeller még életében megneszeli, hogy a Tedejen a részvénytársaságnál olyan gazdag, földbirtokosok is vállalták az alkalmazotti létet, talán ő is odakívánkozott volna a szmogos New York helyett. Merthogy a korábbi, úgynevezettÁngyán jelentés néven elhíresült jelentés szerint jó páran vettek százmilliókért földeket úgy, hogy közben fizetéses munkavállalóként a tedeji gazdaságot szolgálják. Ám, mielőtt megismerkednénk velük, ahogy ígértük, ismerkedjünk meg egy hajdúdorogi történettel, ahol egy gazdának sikerül kilencven holdat megmenteni a tedeji gömböc elől. Pontosabban egy olyan vevőtől visszaszerezni, aki majd háromszáz hektárt vett meg a kikiáltási árnál drágábban.

A dorogi gazda aki „beült a hintába”

-A 2015-16-os földárveréseknél próbálkoztak a dorogi gazdák is földet venni, de ez sehogy sem sikerült. A részben ismert, részben ismeretlen vevők, rendre ráígértek a kikiáltási árra. Egyszerűen nem lehetett lépést tartani velük. Egy gazda nem adta fel és megtámadta az eladást és 95 hektárt visszaszerzett, mivel a vevő nánási lakos volt, előnyt jelenthetett, ha dorogiként akart valaki földet szerezni. Igaz, természetesen a vételi áron már nem lehetett változtatni, sőt, ha terület már bérletben volt, azt is kénytelen volta vevő elfogadni. Ez a gazda több árverésen is részt vett, de látta, hogy a szinte a végtelenségig képesek elmenni a tedeji ügyvédek, akik Bódi Lászlóval voltak és a ő intett a licitálás alatt a jogászoknak, hogy jó vagy nem jó a helyzet, holott, ő soha nem volt vásárló. Úgy tűnt, hogy ő az igazi vevő s nem akinek a nevében vásároltak. A szóban forgó földet éppen egy korábbi cikkünkben bemutatott nánási tömbházban lakó vevő nyert. Dorogi gazda rajta kívül egy ember tudott venni, húsz hektárt. A többi több százat mind elvitték a dorogiak elől.

A vétel után kiderült, hogy a tedejiek bérletként a valós piaci árnál vagy nyolcvan százalékkal fizettek kevesebbet. Összesen húsz-huszonötezer forintot adtak évenként, hektáronként, majd felnyalták ugyanerre a területre a 70 ezer forintos támogatást... A „mi” gazdánk, aki jól ismerte Bódi Lászlót felkereste, hogy megalkudjon vele egy magasabb, piaci alapú bérletben, de azt mondták neki, hogy mások is perelnek, várják meg annak a végét, aztán majd rendezik visszamenőleg.

Egy év múlva megont elment a gazda, ahol nagyon örültek neki, de továbbra sem fizettek, mondván még nem zárultak le a perek. Vagyis hintában ültették a dorogi gazdát, aki ezután egy igazságügyi szakértővel felmérette a helyzetet, de az így kikalkulált árat aztán nem fogadták el a tedejiek. Így jött a per, ahol azzal védekezett a Bódi-féle csapat, hogy mit szólna az állam meg a többi gazda, ha ők kifizetnék azt a 13 milliót, amit a szakértő megállapított. Az újabb szakértő körülbelül egy fél millióval kevesebbet állapított meg, azt elfogadták, viszont körülbelül két és fél év bérleti díját nem fizették ki utólag. Így vagy huszonöt milliót azért megspóroltak. Más kárára...

Na és a Tedej Zrt. földmágnás dolgozói...

Név szerint, az Ángyán féle jelentés szerint kik és mennyiért vettek földet az alkalmazottak közül. Amiket kivétel Nélkül a tedejiek bérelnek tőlük. Lehet, hogy ezt a bérelt szó majd idézőjelbe kerül...Azt se felejtsük el, hogy a licit előtt kellett a vételi ár húsz százalékét befizetni a vevő jelölteknek, ami százmillió fölött volt szinte mindig.

-Szollátné Török Katalin 284 hektár, 475 millió forintért, 5,6 százalékkal a kikiáltási ár fölött.

-Szenka László 277 hektár,683 millió forintért a kikáltási ár fölött 16 százalékkal.

-Szakál László 159 hektár 615 millió forint kikáltási áron

-Polyák Ferenc 245 hektár 678 millió forintért a kikáltási ár fölött 7,3 százalékkal.

-Miltner Attila 215 hektár 504 millió front kikáltási áron

-Rozgonyi Zotán 210 hektár 305 millió forint kikáltási áron

-Redela Rita 209 hektár 298 millió forint hektár kikáltási áron, érdekessége a vételnek, hogy itt már Bódi Judit neve is megjelenik..

-Molnár Miklós, 203 hektár 485 millió forint kikiáltási áron.

Később a friss földbirtokosokkal céget is alapítottak a tedeji tulajdonosok, ennek mikéntjére még kénytelenek leszünk visszatérni.

A cikk megírása előtt emailben megkérdeztük Bódi Lászlót, hogy nyújtott-e segítséget a tedeji alkalmazottak földvásárlásához. Válasz jött. De ő ahogy fogalmazott, ne képzeljük, hogy szóba áll „velünk”.

mml

(folytatjuk)